Vihar Judit műfordító, irodalomtörténész, haikuköltő, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke a szíve-lelke, motorja a japán mesterek látogatásának. Kedvcsinálóként ő mesél Japánhoz fűződő kalandjairól

Aki először megy, tanuljon ebből: – avagy egy kis ízelítő a japán precizitásból, de hogy kerül oda a Flintstone család?

Első ízben 1986-ban, tanárként utaztam Tokióba, de meglepetésemre már egy évvel korábban postán megkaptam azt a buszjegyet, amely a reptértől a szállodáig való utazásra szólt. (nevet)

 

38 óra elgyötrő utazás után is lelkesen vetettem bele magam Tokió felfedezésébe. A városban csak a nagyobb utcáknak van neve: a többi csak helyrajzi számot kapott. Felfedezőutam kezdetén erre nem figyeltem, nem is tudtam, hogy pontosan hová is kell visszatérnem, hogy a szálloda milyen utcában van. És persze rengeteg a szálloda arra.

Sebaj, láttam a házak tetején több fényreklámot, az egyiken a jól ismert Frédi és Béni a Flintstone családból. Nahát, gondoltam majd ez segít hazatalálni. Ahogy egyre hosszabb utat tettem meg, szemem elé került még egy Frédi-Bénis reklám, aztán még egy és még egy …

Na jó, az lesz a legjobb, ha megkérdezek valakit hol a szállodám. Persze nem tudta senki 8-10-en álltunk tanakodva. Nagy nehezen akadt a 15 milliós városból valaki, aki végül útba tudott igazítani.

Önnek is lehet saját pecsétje

Eddig nálunk nem látott mesterségek mutatkoznak be a Mesterségek Ünnepén. Orrunk előtt készül a fametszet, zajlik a papírmerítés. 

Japánban ma mindenkinek van egyedi pecsétje, ezeket használják hivatalos iratokhoz. Nekem is van sajátom. A fesztiválon lesz pecsétkészítő mester is, aki örömmel készít pecséteket bárkinek. Persze hazánkban ezzel nem érvényesíthetünk okiratot. Ezen felül a kalligráfia is megjelenik majd, akár különleges henna tetoválást is kérhet a látogató, de itt lesznek a kékfestők is.

Van itt még más is!

Megjelennek a bambuszlámpás-készítés technikái, a régi kimonóanyagokból pedig modern táskákat készítenek a hozzáértők. A szaké és szusi alkotás kreatív módszereit is el lehet lesni-és persze lesznek tolmácsok is, hogy szót értsen egymással mester és látogatója.

Na és mi a helyzet a haikuval?

E háromsoros rövid, de annál izgalmasabb versforma, a haiku, pillanatnyi benyomást próbál meg érzékeltetni, hangulatokat érzéseket, önt szavakba. De hogyan terjedt el e 17 szótagos költemény annak idején. A 7. században, Japánban, társaságban versírással szórakoztatták magukat és egymást az emberek. Ekkor a 31 szótagos költemény volt divatban-többen írták együtt, mindenkinek jutott egy-egy sor. Valóságos láncvers őrület alakult ki. Aztán valahogy az első három sor önállóvá vált. Mondják, a haiku a vers eleje csak, a cél, hogy bennünk folytatódjék. Ahogy Macuo Basó japán költő fogalmazta: kicsit hallgatjuk a harang zúgását, fülünkben tovább cseng, bennünk szól tovább, a saját képünkre, kedvünkre formázzuk. Hát így hat a haiku.
Például ez is, nemigaz?

Régi kunyhóban
megmerítem vödrömet
a múlt kútjában

(Vihar Judit)

Vihar Judit műfordító, irodalomtörténész, haikuköltő, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke 2001 óta. 2002-ben I. helyezést ért el a Világ Haiku Versenyen angol nyelvű haikuírásból. 2009-ben a japán császár kitüntette a Felkelő Nap Rendjével az Arany Sugarakkal és a Nyakszalaggal. 2015-ben a Japán-Magyar Nagyszótár elkészítéséért többedmagával megkapta a Japán Külügyminisztérium kitüntető oklevelét.
Haikuit angol, magyar és japán nyelven írja: 

ég a gyertyaláng:
ilyenkor a sok barát
mind lelket cserél