Házi vagy gyári vásznakat mintáztak, és indigóval kékre festették. A mintázáshoz szigetelômasszát használtak, amely védte a textil fehér alapszínét a kék megfestôdéstôl. Az indigó a festômedencékben többszöri merítés és levegôztetés során fokozatosan egyre kékebbre festette a pamut- és lenvásznakat. A kifestés után sósavas-kénsavas fürdôben leoldották a mintázóanyagot, így elôtûnt a fehér alapszín. Ez a kék-fehér szín a keleti porcelánok színvilágát idézte, napjainkra a magyar textilkultúra szerves részévé vált. Kékfestôink mûhelyenként más és más mintázatot használtak az öltözet, az ágynemû és egyéb kelmék díszítésére. A ma is kedvelt textileknek fôképp a viseletkészítôk körében van keletje.