Díszvendégeink a türk nyelvű országok

A 800 magyar mester mellett a fesztivál évek óta vendégül lát külföldi kézműveseket. Idén a türk nyelvű országokból érkeznek résztvevők a fesztiválra.

Törökország, Kirgizisztán elismert mesterei jönnek el és mutatják meg tudásukat és értékeiket. Az ő kézműves remekeiken kívül, azeri szőnyegkészítők, kazah hagyományos viseletkészítők és nemezesek, üzbég batikművészek és tatárföldi bőrművesek legszebb mestermunkáit is megcsodálhatják a látogatók a rendezvény három napja alatt.

Augusztus 21-én 16 órától a „Magyarok és türkök egymás népzenei tükrében” címmel láthatják a Nemzetközi Türk Kulturális Szervezet (TÜRKSOY) és a Türk Tanács Budapesti Képviseleti Irodájának közös műsorát a Kapisztrán téri nagyszínpadon. Fellép a TÜRKSOY Ensemble és a FONÓ Zenekar. A rendezvény keretében nyílik meg a „Közép-Ázsia és Azerbajdzsán 30 éve szabad” című fotókiállítás is.

Magyarok és türkök egymás népzenei tükrében” 2021. augusztus 21. – 16.00-17.30

A Nemzetközi Türk Kulturális Szervezet (TÜRKSOY) és a Türk Tanács Budapesti Képviseleti Irodájának közös műsora. Köszöntőt mond Düsen Kasseinov, a TÜRKSOY főtitkára és Dr. Hóvári János, a Türk Tanács Budapesti Képviseleti Irodájának vezetője, valamint Azerbajdzsán, Kazahsztán és Törökország budapesti nagykövete. Fellép a TÜRKSOY Ensemble és a FONÓ Zenekar. Bartók Béla hívta fel a figyelmet máig hatóan, hogy a magyar és a türk népzene közös gyökerű. De kultúránk, nyelvünk és népművészetünk világában sok helyütt hasonló szálak mutathatók ki. A 19. század második felében és a 20. század elején Vámbéry Ármin, Thury József, Almássy György, Németh Gyula és számos magyar turkológus biztosította – az együttélés 9-10. századi megszűntét, s a véres 16-17. századot követően – az újra felfedezés élményét. Ennek máig hatóan nagy szerepe van abban, hogy a hidegháborút követően, különösen az elmúlt évtizedben, erős gazdasági és kulturális szálak születtek a Bakonytól az Altájig. A tükörképek szemlélése mellett egyre több a baráti kézfogás és a találkozás. A rendezvény keretében nyílik meg a Közép-Ázsia és Azerbajdzsán 30 éve szabad fotókiállítás. Moderátor: Dr. Somfai Kara Dávid turkológus és néprajzkutató.

Ízelítő a mesterségekből

Az Ebru festészet az egyik legkülönlegesebb festési eljárás Törökországból.  A víz felszínén elkészített képre papírt borítanak, majd az lehúzva kép a papíron válik valóssá. Kizárólag természetes anyagokat használnak. Az ecset rózsa szárából illetve lószőrből készül, a folyadék besűrítésére egy vadnövény nedvét, a kitre gyökeréből kivont anyagot használják, a festéknek a víz tetején való fennmaradására marhaepe szolgál, magát a festéket pedig különböző színű földből és növényi anyagokból készítik, az alapanyagokat márvány között zúzzák porrá és később vízzel hígítják.

 

 Suzani selyem hímzés

A szuzani szó jelentése kézimunka, amely a hímzett törzsi textíliák egyik fajtája. Suzani szülőhelye a mai Üzbegisztán, és a Selyemút mentén található terület. A legszebb és legérdekesebb közép-ázsiai hímzések közé tartoznak és nem meglepő, hogy a „Bukhara nagy hímzései”” néven váltak ismerté. A hagyományok szerint amikor egy lány született annak édesanyja elkezdte hímezni számára a szuzanit. Amikor a lány nagyobb bekapcsolódott a folyamatba és később a hozományként vitte tovább és lakásának dekorálását szolgálta. Hihetetlenül sok idő és gondoskodás kell egyes darabok elkészítéséhez.

 

 

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás