Fellépők bemutatása

Bara Zenekar

A zenekar 2000 februárjában alakult. Nevét a településükön keresztül folyó patakról – a Bara patakról- kapta. Megalakulásuk óta nem volt megállás, külföldi turné, koncert, táncház vagy táncegyüttes-kíséret nélkül eltöltött idő. Ennek eredményeként a zenekar 2013 decemberében átvehette a Pest Megye Népművészetéért díjat. Ma már ritkaságnak számít, ha egy zenekar tagjai gyermekkoruk óta töretlenül hisznek egymásban, a zenében, és évekig ugyanabban a felállásban tudnak és akarnak együtt muzsikálni. Évi precízsége, Gábor nyugalma, Balázs humora, Dóri optimizmusa, Tomi ösztönös muzikalitása, továbbá a magyar népzene iránti elkötelezettség, a Bara zenekar aligha titkos összetevői, melyek így együtt alkotnek egy kerek egészet. A zenekar tagjai: Nagy Dóra, Páll Éva, Enyedi Tamás, Varga Gábor, Páll Balázs

Bara_zenekar

Baranta játékok

A Baranta a gazdag magyar népi harci testkultúra elemeit gyűjti össze, rendszerezi és tovább fejleszti. Eszközei között megtalálható az íj, ostor, bot, szablya, lándzsa, fokos, csatakereszt, kelevéz, és ezek mellett pusztakezes technikákat valamint lovaglást is tanul a barantázó. A baranta nem anakronista szemléletű, mivel a népi hagyományokra folyamatként tekint, és így is kezeli azokat. Egy barantás a harci mozgásokon kívül megismeri kultúránkat, népszokásainkat is: többek között megtanul néptáncolni, népdalokat énekel, és népi hangszeren zenél.

Baranta_csülök_3

Bede Péter és Balogh Kálmán duó

Balogh Kálmán cimbalmos és Bede Péter szaxofonos 10 éve muzsikálnak együtt, elsősorban Balogh Kálmán zenekarában, a Gipsy Cimbalom Bandben, de ezen kívül számos formációban lépnek fel együtt rendszeresen. Ami összeköti őket, az a közös zenei érdeklődés, mely elsősorban a magyar népzene, valamint a román cigány és egyéb balkáni muzsikák szeretetét jelenti. Ez adta az ötletet a duóhoz is, melynek révén ebbe a színes zenei világba kaphat betekintést a hallgató.

Berecz András és zenekara

„Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban, Nyírségben… dalokat, meséket, tréfákat gyűjtögetek. Életem különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó is voltam, hajszolt embertársaim örömét keresgélő énekes, mesemondó lettem. Kedves dalaim és meséim a honát kereső és a nagyon szerelmes ember hallomásai, látomásai. Felnőttekhez szólnak inkább.” – Berecz András

Berena Zenekar

A nagybányai zenekar 2012-ben alakult, moldvai csángó muzsikát játszik. Jelenlegi tagjai: Márkó Botond (hegedű), Molnár Bálint (kobza), Seraru Krisztián (furulyák), Moldován Balázs (nagybőgő).

Mesemondó: Markó Botond
A népi hagyományok megőrzésére és művelésére született. Már kisiskolásként mesemondó versenyeket nyert. A néptánc előadását otthon szívta magába, a népzene művelését maga tanulta nagyapja elárvult hegedűjén. Mesével, zenéléssel, tánccal járja a versenyeket, a világot, és későbbi pályáját is csak ebben tudja elképzelni odahaza, Nagybányán. De addig is hegedűkészítést tanul Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hangszer készítő szakán.

Berena_Együttes

Bognár Szilvia – Kónya István: Rutafának sok szép ága

Magyar reneszánsz emlékek írott forrásokban és a néphagyományban, lanton és énekben előadva. Egészen csodálatos, hogy a néphagyomány korábbi századaink hány meg hány dallamát, szövegét őrizte meg számunkra.  A 20. századi népdalgyűjteményekben bőven találunk olyan dalokat, melyeket korabeli, írásos forrásokból már ismerünk.

Kónya_István

„Műsorunkban olyan zenetörténeti példákat sorakoztatunk fel, melyek a 16. századig visszanyúlóan szemléltetik zenei hagyományaink gazdagságát. Válogatásunkban szerepel: históriás- és történeti ének, archaikus népi imádság, zsoltár, Tinódi Lantos Sebestyén és Balassi Bálint egy-egy költeménye, szerelmi- és virágének, mulattató- és lakodalmi dal, népballada. Valamennyien egy tőről fakadnak, mint egy ágas-bogas fának az ágai.” – Bognár Szilvia

Bognár_Szilvia

Csercsel Énekegyüttes

„Megalakulásunk a Fölszállott a páva 2014-es versenykiírásának köszönhető. A csercsel szó szerinti jelentése fülbevaló, amely a csángó nyelvjárásban használt kifejezés, román nyelvi átvétel. 2012 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói vagyunk. Ekkor kezdődött közös történetünk, amiből mostanra szoros baráti és szakmai viszony alakult ki. Ennek köszönhetően együttesünk egy kreatív, friss szellemiségű, fiatalos közösség. Énekes produkcióinkkal szeretnénk megmutatni, hogy a néphagyomány, a népi éneklés, népzenélés világa nem egy avítt, a mai urbánus világ modern emberétől oly távolálló életmód. A hagyomány őrzése mára számunkra teljesen a hétköznapi életünk részévé vált. Néha szinte észre sem vesszük a jelenlétét, mert egyszerűen csak szeretjük, ebben létezünk, ezzel szeretünk foglalkozni. Így kétségtelen, hogy fontos számunkra nemzeti folklórunk és etnológiai örökségünk őrzése.” – Annus Réka

Csercsel_Énekegyüttes2

Csík János – Van egy forrás…

Mindannyiunk számára – mint ahogyan gyermekkorunkban is boldogan rácsodálkoztunk a varázsosnak tűnő, egyébként hétköznapi dolgokra – immáron felnőttként is könnyeket fakasztó élmény tud lenni egy színpadi produkció, egy ügyes egyéniség személyes varázsa. A Mesterségek Ünnepe talán a legméltóbb hely arra, hogy a közös kultúrforrásból táplálkozó néhány zenészmester megmutassa, miért szereti mindannyiunk kincsét: a magyar népzenét.

Csik_Janos

Fábri Géza

Kobzos, pengetős tanár, népzenei feldolgozások szerzője. Zentán született. Az egykori Hívogató együttes alapító tagja, a vajdasági táncház mozgalom egyik elindítója. A moldvai csángók jellegzetes pengetős hangszerének, a koboznak konok mestere, a kobozmuzsika elismert kutatója és tolmácsolója. A Vízöntő és a Vágtázó Csodaszarvas tagjaként a kortárs és az alternatív folkzene konzekvens képviselője. Meghatározó tagja a „World Lute Project” nevű nemzetközi népi pengetős műhelynek. A Népzenei Kamaraműhely művészeti vezetője, a szegedi „Kobzos kurzus” alapítója. Átfogó munkásságáért Bács-Kiskun megye Művészeti Díjjal jutalmazza. Szeged Megyei Jogú Város többszörös alkotói díjas művésze. A 2012-es Mediawave fesztiválon „Párhuzamos Kultúráért” életműdíjban részesült.

Géza

Fábri-Ivanovics Tünde

Népdalénekes, népzenetanár, néprajzos, a magyar népdal jelentős, friss lendületű tolmácsolója. Újvidéken született. Gyermekkora óta folyamatosan fellép, már három éves korában felfigyelnek kivételes muzikalitására. 2001-ben adja ki Beli buba című szólólemezét. Magyarországi és külföldi ismert művészekkel dolgozik. Sikeres pedagógus, a „Ha folyóvíz volnék…” elnevezésű csángó kulturális missziós program megálmodója. Először 2001-ben egyéni énekesként, majd 2005-ben az általa alapított Guzsalyas énekegyüttessel ismét elnyeri a Népművészet Ifjú Mestere címet. A népzene tolmácsolásában és oktatásában elért eredményeiért Vass Lajos Nagydíjjal, Csongrád megyei Kölcsey-emlékéremmel, Bartók-emlékéremmel tüntetik ki. 2011-től Szeged város „Szeged Kultúrájáért” díjas aranygyűrűs előadóművésze.

fabri-ivanovics_tunde_portre_fridrik_imre

Fitos Dezső Társulat – Falusi Színek

A Fitos Dezső Társulat 2013-ban Washingtonban bemutatott nagy sikerű A Magyar Falu című táncprodukciójának folytatása újra visszanyúl a tiszta forráshoz. Nagy kihívás és fontos feladat hagyományt őrizni és egyéni ízzel bemutatva színházi élménnyé emelni a ma emberének. A kíváncsiságból, amely mindig figyelemmel veszi körül a másik embert, különösen a távolról érkezőt és abból a kíváncsiságból, amely önmagát fürkészi: ki vagyok én, kik voltak az elődeink, hogy éltek, miben hittek…? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. A Kárpát-medence kulturális sokszínűsége, melynek kimeríthetetlen a folklórkincse, változatos és színes világot mutat be a városlakóknak. Az élet rendje évszakról évszakra, napról napra, percről percre diktálja a tennivalókat. Dalainkban, zenénkben és táncainkban megőrizve azt az ősi tudást és erőt, ami régről jön, és ott van mindnyájunkban. (Rendező koreográfus | Kocsis Enikő és Fitos Dezső)

FitosDezsoTarsFotoGoraczJozsef

Fonó zenekar

A társulat a magyar „táncházas” népzenei új hullám második generációját képviseli. Koncertjeiken, lemezeiken a magyarok és a szomszédnépek népzenéjével találkozhatunk, magas színvonalú, hagyományhű tolmácsolásban. A Fonó Zenekar muzsikusai a zenében mindig a laikusok számára rejtett dimenziók, a stílusok szigorú keretein belül testet öltő színek és hangulatok feltárására törekszenek. A zenekar tagjai (egyenként, de közösen is) más zenei műfajok előadóival is együttműködnek, mint a klasszikus vonószene, az opera, a modern jazz, a world music, vagy az autentikus klezmer muzsika, s ez a tevékenységük immár több tucat hanglemezen tetten érhető. Zenéjükön áthat, hogy a művészetet az érzések kifejezőeszközeként szemlélik. Muzsikájukban ezért benne van mindaz, amik és akik csak úgy, önmagunktól vagyunk, vagy lehetünk: indulat és meditáció,  öröm és szívfájdalom, oldás és kötés… (Navratil Andrea – ének, Agócs Gergely – ének, tárogató, magyar duda, furulyák, koboz, Gombai Tamás – hegedű, Pál István „Szalonna” – hegedű, D. Tóth Sándor – brácsa, tekerő, ütőgardon, koboz, Tárkány-Kovács Bálint – cimbalom, Kürtösi Zsolt – bőgő, cselló, harmonika

Fono1

Hajtva, húzva, tűrve, fűzve! – Rendhagyó népviselet-bemutató a Kárpát-medencéből

„Mihelyt ruhát, nyelvet és szokást elhagytok,

Azonnal megszűntök lenni, amik vagytok!“

Nemes Szilvia és az Imágó Tánctársulás a Magyar Állami Népi Együttes hivatásos táncművészeinek közreműködésével ennek a rendhagyó  népviselet-bemutatónak a keretében közel 20 féle eredeti viseletet mutat be a magyar nyelvterület különböző vidékeiről, Felvidéktől Vajdaságig, Rábaköztől Moldváig. Műsorukban felfedik, hogy a magyar paraszti kultúrában hogyan beszélt szavak nélkül a megjelenés, a ruhaviselet az azt viselő emberről. Öltözködési titkokat és fortélyokat árulnak el a paraszti ízlés és divat világából, az érdeklődők rácsodálkozhatnak a   „kurtaszoknyás falvak“ különleges viseletére, amelyben minden fodor tökéletesen van hajtva. Betekinthetnek a „sokszoknyás, pufándlis“ női viseletek keményítős, csipkés világába, amelyben minden alsószoknyába sok-sok méter vászon van húzva és a műsorból az is kiderül, hogy a vállkendő dísze miként van a vállra tűrve és, hogy hányféle dísz van a tornyos pártába fűzve. Bemutatásra kerülnek a magyar pásztortípusok és megkülönböztető, jellemző eszközeik, viseletdarabjaik, a kampós bot, a karikás ostor, a pergamen bicskatok vagy a cifra szűr és a birkabőr suba. A műsor színes és izgalmas összképet fest a magyar népi öltözködési kultúra gazdag és sokrétű világáról selyemmel, vászonnal, gyönggyel, szalaggal, szűrrel, subával,  tánccal, zenével és sok-sok öltözködéssel.

Hajtva_tuzve4_foto_Kulcsar_Timea_Agnes

Havasréti Pál

Rendkívül sokoldalú zenész. Számtalan zenei album szólistája, illetve közreműködő zenésze, mind népzenei, klasszikus, kortárs és más, egyéb zenei stílusokban is. Kitüntetései: 1977-ben a „Népművészet Ifjú Mestere” (a Téka együttessel), 1979-ben Erdélyi Magyarok Világszövetségnek rubinja „A Magyar nép szolgája” (a Téka együttessel), 1991-ben a Magyar Kultúráért (a Téka együttessel), 2006 Bartók Béla-emlékdíj (a Téka együttessel), 2012-Artisjus tanári díj.

Herczku Ági és a Banda: IHAJLA

Az Ihajla című táncelőadás megálmodója Foltin Jolán, az előadás zenei alapja pedig Herczku Ágnes és Nikola Parov számtalan nemzetközi elismerést szerzett Bandázom című lemeze. A huncutság, a szertelen mulatozás és a jókedv nem csak a zenében, hanem a táncokban is benne van. (Szerkesztő-rendező: Foltin Jolán, Zeneszerző, zenei rendező: Nikola Parov, Koreográfia: Appelshoffer János, ZENE: Herczku Ági és a Banda (Herczku Ági, Nikola Parov, Födő Sándor, Hegedűs Máté, Pálházi Bence, Wertetics Szlobodán, Fekete Márton, Molnár Péter, TÁNC: Appelshoffer János,   Rémi Tünde, Bacsó Lilla, Hortobágyi Gyöngyvér, Mikóczy Anita, Pataki Lili, Farkas Máté, Juhász Zoltán, Molnár Gábor, Szoboszlai Balázs, Végső Miklós)

Ihajla_1_Foto_Boda_Gabor

Hrivnák Tünde – A megújulás útján

eredeti kézzel hímzett BY ME Spicy és BY ME  Matyó mintás kollekciójának bemutatója

„Beleszülettem a ruhák világába, hiszen nagymamám és édesanyám is varrónő, így színek

és anyagok között nőttem fel. Szakirányú tanulmányaim mellett tőlük tanultam a legtöbb szakmai dologgal kapcsolatos tudást. Egykori tanácsaik a mai napig meg határozzák elképzeléseimet a ruhatervezésről. Vidéki városban nőttem fel Tótkomlóson, ahol nagy becsben tartják a hagyományokat, innen ered a népi motívumok iránti szeretetem. Saját tervezésű ruháimmal a magyar hagyományok fontosságát kívánom megjeleníteni úgy, hogy azok meg felelően tükrözzék a ma diktált trendeket. A népi minták értéket képviselnek, melyek tökéletesen illeszthetők a modern és elegáns stílus jegyeihez. Családi örökségként vallom, hogy egy ruha összhangját a darabok egymás hoz illése teremti meg, ez pedig máig meg határozó irányvonalat jelent számomra. A letisztult, egyértelmű anyag használat és szín összetétel jellemzi a munkáimat.” – Hrivnák Tünde

Kiss Ferenc – Kiss Anna: Leánydícsérő

Bognár Szilvia, Paár Júlia és Szalóki Ági, valamint az Etnofon Zenei Társulás előadásában

A folklórihletésű, korszerűen hangszerelt dalok gerincét Kiss Anna őszinte, tiszta szövegei adják. A három énekesnő százféle hangján hol szemérmesen, hol dévaj módon kitárulkozva, hol játékosan, hol drámaian szólalnak meg, attól függően, hogy egy-egy hétköznapi, ünnepi vagy sorsfordító esemény mit hív elő a nőből. Másként rezdül a gyermeki, az asszonyi, az anyai lélek, más a szerelmes és a sirató nő, a “bandázó” lányok és a magány tónusa. A közel 70 perces előadás során majd mindenre kapunk példát, mesteri átváltozások tanúi lehetünk. Persze azért marad titok és rejtelem is bőven.

(Zeneszerző: Kiss Ferenc, Versek: Kiss Anna, Koreográfus: Horváth Zsófia, Rendező: Novák Ferenc, Énekel: Bognár Szilvia, Paár Júlia, Szalóki Ágnes, Etnofon Zenei Társulás: Ütőhangszerek: Babos Károly, Nagybőgő: Havasréti Pál, Koboz, gitár, buzuki, hegedű: Kiss Ferenc, Hegedű: Kuczera Barbara, Szintetizátor, harmonika, gitár: Küttel Dávid, Cimbalom: P. Szabó Dániel,
Szaxofon, tárogató, furulya, duda: Szokolay Dongó Balázs)

 Szalóki_foto_Emmer_László

Kobzart Folkműhely

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem  Népzene Tanszékének legújabb zenei műhelye. A tagok fő hangszere a koboz, amely könnyen csábít zenei utazásra térben és időben egyaránt. Népzenei és történeti zenei alapokon nyugvó, leginkább instrumentális, pengetős kamarazenét hallhat a közönség. A műsorban jól megférnek egymás mellett Balassi versei és keleti stílusú improvizációk. (Annus Réka – ének, Nádasdy Fanni – ének, Bolya Mátyás – koboz, citera, Szlama László – koboz, klarinét)

kobzart_3

Korpás Éva és Zenekara – Csiteri – csiteri csütörtök

Az interaktív népzenei műsorban az erdélyi, felvidéki magyar népzene legszebb dallamai csendülnek fel, számos népdal, mondóka, gyerekjáték és muzsika eleveníti fel a régi falusi világot.  (Közreműködnek: Korpás Éva – ének, Csernók Klára – hegedű,
Kuti Sándor – cimbalom, Hanusz Zoltán – brácsa, Lelkes Tibor – nagybőgő)

Korpás Éva közel másfél évtizeden át a Tükrös Zenekar énekes szólistája volt. 2007-ben Csalogató címmel készítette első önálló, gyermekeknek szóló lemezét, melyen Rudolf Péter színművész is közreműködött. A dalokban a komolyzene, a népzene és a világzene stílusjegyei jelennek meg, s a különféle stílusok finom elegyítésének köszönhetően válik egységessé a hangzásvilág. 2011-ben jelent meg Szól a kakas, szól című második gyermeklemeze, 2015 tavaszán pedig A pozsonyi sétatéren címmel adta ki népzenei gyerekalbumát. 2013-ban A legjobb énekes népművészet kategóriában, Az év dala kategóriában, valamint a Ritka Magyar Folkband tagjaként kapta meg a Harmónia-díjat, amelyet szlovákiai magyar zenészeknek ítélnek oda.

KorpasEva_2015_b

Kubinyi Júlia, Kurdi Gábor és Pusko Márton – Amerre én járok

Kubinyi Júlia 2012-ben Népművészet Ifjú Mestere címmel, 2013-ban Junior Prima díjjal kitüntetett népdalénekes, akit sokan a 2012-es Fölszállott a páva televíziós népzenei vetélkedő döntős szólistájaként is ismerhetnek. 2008 óta a Dűvő zenekar énekese. Tavaly jelent meg első szóló lemeze Magam járom címmel.  A trió műsora izgalmas és változatos hangszerelésben mutatja be a Kárpát – medence azon tájegységeinek magyar népzenéjét, melyek a teljes vonószenekari felállástól eltérően egy vagy két hangszerrel megszólaltathatóak. Műsorukban a szóló énekhang mellett hegedű, duda, ütőgardon, furulya, kaval, koboz, hosszúfurulya, citera hangszereken moldvai, mezőségi, felvidéki és dunántúli dallamok szólalnak meg.

Kubinyi_Julia

Kurdi Gábor

Hangszeres előadóként 2011-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere díjat. 2014-ben a Fölszállot a páva televíziós népzenei vetélkedő legjobb hangszeres szólistájaként különdíjban részesült. Előadói tevékenysége mellett népi hangszeroktatással, valamint hangszerkészítéssel foglalkozik. 2012 óta folyamatosan zsűrizteti saját készítésű hangszereit a Népi Iparművészeti Bíráló Bizottság által. 2014-ben kapta meg a Hangszerkészítő Népi Iparművész címet.

Magyar Dudazenekar

A Magyar Dudazenekar 1989-ben alakult a Táncház mozgalom keretein belül. A zenekar ötlete többek között ifjabb Csoóri Sándor nevéhez fűződik. Célja a magyar duda kárpát-medencei hagyományainak megőrzése, külföldi megismertetése.

Misina Zenekar

A Misina zenekar egy magyarországi és horvátországi fiatal zenészekből álló csapat, mely elsősorban horvát és magyar dudazenét (bourdon zene) játszik hagyományos, szólisztikus hangszereken: dudákon (gajde, dude, mih, diple…), szamicákon (régies tambura) és más fúvós és pengetős hangszereken. Zenei inspirációjuk elsősorban régi mestereik zenéje, akiktől közvetlenül tanulták e zene mesterfogásait. Zenéjük az egyéni kifejezőeszközök együttes, egymást erősítő megszólalásán alapul, olyan szinte elfelejtett dallamok felelevenítésével, mely által feladatuk részben “népzenei régészet” és “újraélesztés” de mindenképpen újragondolás is.  A zenekar központja a horvátországi Gorjaniban van, de a magyarországi tagok elsősorban a pécsi és annak környékén elhelyezkedő horvát közösséghez kötődnek.

Parno Graszt

A Parno Graszt szerencsére az a csapat, amelyik meg tudta őrizni azt a kedvességet, azt az egyszerűséget és vidámságot, ami zenéjüket leginkább jellemzi. Ez a banda eszelősen szerethető, és pont azért, mert nem akarnak mások lenni, mint akik. Nem akarják hagyományőrző cigánydalaikat túlcifrázni, mert tudják, mekkora energia lakik fülbemászó dallamaik letisztultságában. A kispaszabiak neve 20 éves fennállásuk óta egyet jelent az autentikus cigányzenével. Esetükben az autentikus valóban eredetit, hamisítatlant jelent, hiszen amellett, hogy zenei anyagukat maguk gyűjtötték a szabolcs-szatmári Paszab és környékéről, a zenekar a mai napig itt él, távol a nagyvárosok zajától és gyorsan múló divatjától. Zenéjük így őrizhette meg ősi, eleven karakterét, a zenekar pedig őszinte, közvetlen természetét. (tagok: Oláh József   – ének, gitár, tambura, Oláh Viktor – ének, gitár, tánc, Horváth Sándor          – ének, kanál, tánc, Jakocska János – ének, gitár, Balogh Mária –     ének, tánc, Váradi Mária – ének, tánc, Oláh Krisztián – tangóharmonika, Oláh János  – nagybőgő, Németh István – szájbőgő, kanna)

Parno_Graszt3

Palya Bea és Szokolay Dongó Balázs duó koncertje

„A duózás nekem a zenésztársammal való legmélyebb találkozás lehetősége. Dongó már több, mint tíz éve van mellettem. A színpadon zenélünk is, ugyanakkor egy képet is festünk a köztünk lévő mély barátság színeiből, újra meg újra, és a festmény mindannyiszor meglepetés lesz nekünk. Koncertünk népzenei ihletettségű, de engedjük az adott pillanatnak, hogy változtasson rajta és a zenén, amit játszunk…” – Palya Bea

Palya_Dongo_foto_Kiss_Gergo

Puskó Márton

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterszakos – Népi vonós-tanár (hegedű) szakos hallgatója. A 2011 szeptemberében megrendezett Kecskeméti Országos Prímásverseny győztese, valamint novemberben a II. Potta Géza prímásverseny 2. helyezettje lett. A 2012-es Fölszállott a páva televíziós népzenei vetélkedő győztes zenekarának, a Parapács zenekarnak a prímása.

Sebő Együttes – Sebő 68

Sebő Ferenc első dalait 1968-ban írta. Művészeti tevékenységét többek között Állami-díjjal, Magyar köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével, Pro Cultura Urbis díjjal és 2012-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. 2014 óta a Nemzet Művésze. Idén 68 éves.

Műsorukban szeretnék felidézni a hatvanas évek végének izgalmas pezsgését, a beat és a költészet egymásra találását. Bemutatják a folyamatot, ahogy a magyar népzene megismerése megváltoztatta a városi fiatalság gondolkodását.  (Az együttes tagja: Sebő Ferenc – ének, tekerő, gitár, Barvich Iván – ének, tárogató, bolgár kaval, dvojnice, pánsíp, ír furulya, tamburacselló, Perger László – bolgár tambura, 12 húros gitár, Soós Réka – ének, hegedű, Tímár Sára – ének, ütőhangszerek)

Perger Laszlo +36 30 9920772

Szalóki Ági – Körforgás

A Körforgás zenei anyagát énekelt versek alkotják, többek között József Attila, Tamkó Sirató Károly, Szabó T. Anna, Erdős Virág, Jónás Tamás és Garaczi László költeményei. A zeneszerzők, Szalóki Ági és Fenyvesi Márton, aki első ízben dolgozott együtt Ági összeszokott csapatával, színes, izgalmas zenei világot hoztak létre: a dalok a magyar, cigány, az afrikai mali és pigmeus, az indiai zenei hagyományok mellett a jazz és a könnyűzene világából is merítenek. A Körforgás szövegei is sokfélék: a gyerekek és felnőttek számára ismerős élethelyzetekről szólnak (utazás a négyes–hatos villamoson, mi történik, ha lefagy a számítógép), de lehetőséget adnak a szerelemről, a születésről, a családról és az elmúlásról való beszélgetésekre is. (Szalóki Ágnes – ének, Csókás Zsolt – gitár, Födő Sándor „Fodo” – ütőhangszerek, Kovács Zoltán – nagybőgő, Rácz Krisztián – gitár, Szalai Péter – tabla)

Stalóki2_foto_Emmer_Laszlo

Széles András citeraművész

„Belenőttem egy olyan közegbe, ahol szinte mindig énekeltek. Ének szólt a disznótoron, a névnapokon, lakodalomban, és a többi ünnepen. Éneket mondok, bár ezt a szót akkor a református templomi énekre vonatkoztatták. A népdalon kívül hallhattam a falusi cigánybandák produkcióit is. Ők kiszolgálták azt a közönséget, melyet az idősebb korosztály tagjai adtak. A citera volt az a hangszer, mely a falunkban majd’ mindig szólt. Egy minimális fokon nagyon sokan tudtak rajta muzsikálni. Emiatt a népzenei gyűjtéseknél háttérbe szorult. Ha egy hangszer szinte minden házban megtalálható, az, s azon való muzsikálás nem olyan értékes a gyűjtő számára. A faluban Harangozó Szabó Pál és Illyés István citerajátéka volt rám nagy hatással.” – Széles András

Szilágyi Áron és a Zoord

A Zoord moldvai csángó dallamvilágból merítkező zenéje elementáris erővel veszi át a hatalmat a gerincvelő és az izomrostok felett. Nem táncházas zene, annál mélyebb, zsigeribb élmény amit a hegedű és az ének szárnyaló hangja időről-időre felold. A doromb-dob-hegedű trió a 2016 januárban megjelent Zoord című lemez anyagát mutatja be. A zenekar tagjai az elmúlt években Európa legnagyobb fesztiváljain képviselték hazánkat. Egy kéthetes téli szibériai (jakutföldi) turné után most egy japán körútra készül a zenekar.

zoord-press1-web

Szirtes Edina Mókus – Szirtesfolk

“Szirtes Edina Mókus a magyar world-zenei színtér egyik legrendhagyóbb figurája. Nagyon ritka koktél az övé: virtuózan rutinos profi, s közben száz százalék természetes egyéniség. Hol folkos, hol sanzonos, hol keleties, hol kortárs zenés hangzásban utazik, de markáns hegedűfutamai és száz közül is felismerhető, sodró-nyers énekhangja mindenféle áramlatokon felül emelik. Szerelem és kínai filozófia, égbemászás és földönjárás, misztérium és vagányság… Szirtes Edina Mókus természeti jelenség. Róla nevezném el az első magyar hurrikánt, Katrina és Sandy hazai rokonát.” (Lackfi János)

Mokus_uj_hegedu

Szokolay Dongó Balázs

Dongó a magyar és nemzetközi folk és világzenei élet közismert személyisége. Különleges, teljesen egyedi “Dongós” hangzása és különös művészi tehetsége miatt számos zenekar meghatározó és alkotó tagja, egyedi produkciók közkedvelt vendége. Az ide Mesterségek Ünnepén ugyanúgy találkozhatunk vele zenekarok tagjaként, vagy meghívott vendégeként, mint önálló koncerteken duóban van szólóban. A duó koncertek különösen közel visznek minket Dongó izgalmas, sokszínű zenei világához. Mindehhez nagyszerű művészpartnerei lesznek segítségére, akiktől ízelítőt kaphatunk saját zenei világukból is, a világok találkozása pedig egészen egyedi művészeti élményt tár majd elénk.

DONGO_IMG_4379_DxO

Tázló együttes

A Tázló együttes moldvai csángó népzenét játszik. Hagyományos hangszereken muzsikálunk, a táncházakra jellemző felállásban. Koncertműsorunkban bemutatjuk a csángó zene változatos világát – a feszes ritmusoktól a lírai dalokig. 2014-ben jelent meg első lemezünk: Moldvai népzene Budapestről. Saját zenei világunkat kifejező feldolgozásainkban a csángó táncdallamokat és dalokat szabadon, építőelemekként használjuk.

Tazlo_nagy

Téka Együttes

Az együttes előadóművészi tevékenységének célja 1976 óta a magyar népzene eredeti hangzásvilágát megszólaltatni, valamint átadni az ifjabb nemzedéknek a falusi közösségekben átélt élményekből építkezve. Hitvallásuk, hogy a Kárpát-medence népeinek parasztzenéjét jó zenélni, jó hallgatni és céljuk ezt az élményt megosztani minden érdeklődővel. Koncertjükön a magyar nyelvterület különböző tájainak muzsikáját szólaltatják meg. (tagok: Kalász Máté-hegedű, Lányi György-kontra, bőrduda, koboz (alapítótag), Tárnoki Beatrix-ének, koboz, Havasréti Pál-bőgő, tekerő, dob, ének (alapítótag, művészeti vezető).

Téka_Együttes

Zűrös Banda – lemezbemutató koncert

A zenekar zenéjében a magyar és balkáni zenei hagyományok mellett a jazz és a modern tánczenék kapaszkodnak össze. Ebből a különböző kultúrákat és zenei stílusokat magába foglaló elegyből alakul ki a Zűrös Bandát jellemző egyéni zenei arculat. Első lemezük a Fonó Budai Zeneház gondozásában jelent meg 2015 szeptemberében. A megjelenés után szinte azonnal, igen erős nemzetközi mezőnyben felkerült a világ legrangosabb világzenei toplistájának, a World Music Charts Europe-nak legjobb albumai közé. Az együttes a magyar világzenei színtér jól ismert zenekarainak tagjaiból verbuválódott. (tagok: Básits Branka – ének, Bede Péter – szaxofon, Wertetics Szlobodán – harmonika, Varga Kornél – gitár, Boros Attila – basszusgitár, Kertész Ákos – dob)

zurosbanda-26

Zsikó Zoltán és zenekara

A Fölszállott a páva tehetségkutató verseny fölfedezettjei. A műsor három legjobb vonósbandájának egyike. A zenekar nemrég jelentette meg első lemezét Falusi randevú címmel. A címválasztás nem véletlen, hiszen a fiatalokból álló zenekar generációjának természetes, hogy a néhány évtizede kiveszett hagyomány zenéjére szórakozzanak modern körülmények között, és így élesszék újra, így váljon lételemükké ez a kultúra.  (tagok: Zsikó Zsuzsanna – ének, Zsikó Zoltán – ének, Kovács Márton – hegedű, Margetán Máté – fúvós, Ifj. Ürmös Sándor – cimbalom, Fekete Márton “Kispuma” – brácsa, Lelkes András – nagybőgő)

Zsikó Zenekar fotó (nagy)